Nagyon sokáig nem tudtam vagy akartam felismerni a célok jelentőségét.
Azt gondoltam, hogy csak éljük az életünket nap, nap után és így telnek az évek. Nem láttam ebben különösebb problémát, mert úgy tapasztaltam, hogy az emberek nagy része így él, eljár a munkahelyére dolgozik este hazaér és holnap kezdődik minden előröl.
Baráti beszélgetések alkalmával többször szóba kerültek a vágyak, álmok. Mindenki beszélt a sajátjáról, micsoda világmegváltó ötletek hangoztak el... és emlékszem milyen nagyszerű élmények voltak ezek a kicsit néha vakmerő elképzelések. Aztán minden maradt a régiben, mondanom sem kell nagy részük azóta is megvalósításra vár!
Aztán 2009 őszén egy gyerekkori barátom elhívott egy rendezvényre, ami hatalmas változást okozott gondolkodásmódomban. (örökre hálás leszek Neked érte, köszi András) A célokról, azok kitűzéséről volt szó,itt jöttem rá, hogy milyen óriási a különbség az álmok, vágyak és a CÉLok között.
Úrrá lett bennem egy érzés, mik is a céljaim az életben? Tényleg, mik is a céljaim? Úristen. Nem tudom....
Keserű felismerés volt ez...., fájdalmas felismerés, mely egyszerre adott megnyugvást és félelmet. Tudtam, ha megtalálom a választ megnyugszom. Viszont félelemmel töltött el, hogy hogyan? Hogyan kell célokat találni, kitűzni, de még inkább hogyan kell azokat megtalálni?
Mi az ami annyira motivál az életben hogy hajlandó vagyok érte bármit megtenni?
Bármit, jól olvasod! Lehet e ilyen célom?
Rájöttem, hogy az igazi, nagy életcélomban nem köthetek kompromisszumot! Egyszerűen nem tehetem, mert akkor valamilyen külső körülményhez, személyhez kötöm a saját életem céljának megvalósulási esélyét!
Nem azt mondom, hogy fel kell mindent forgatni a célom elérésének érdekében, viszont meg kell tudnom értetni másokkal, hogy mely életcélom nem lehet alku tárgya.
Szóval "rájöttem" (könnyű helyzetben voltam, mert ezt előttem már több ezren megfogalmazták), hogy A CÉLOKAT LE KELL ÍRNOM!
Így és csakis is így tudok felelősséget vállalni értük. Így lehetek maximálisan őszinte magamhoz és így nem tudok mentséget, kibúvót találni, hogy ezt, vagy azt miért nem tudtam megvalósítani.
Számomra óriási erőt ad, hogy minden reggel úgy ébredek, hogy elolvasom őket, hálát adok a mai napért, azért, hogy ma is van lehetőségem tenni valamit az elérésükért.
És működik! Napról napra tapasztalom!
Kívánom mindenkinek, hogy élje át ezt, ha lehet még valóságosabban mint én!
Én így gondolom:
- célok kitűzése,
- leírása,
- tudatosítása,
- nem utolsósorban ezekkel egyirányú CSELEKVÉS! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése